Régóta nem írtam ide, aminek oka van, de ez magán jellegű. Röviden mégis annyit írnék, hogy véget ért a kapcsolatom Ákossal. Felejteni nem volt könnyű, talán nem is sikerült teljesen. 4 és fél évet voltunk együtt, ami nem kis idő. Sok minden gondolat volt a fejemben, amióta nem írtam, mégis képtelen voltam írni. Viszont már hiányzik, hogy kiírjam magamból az érzéseimet. Elkezdtem írni egy új naplót, mert ezt nem szerettem volna folytatni. "Új" élet, új napló. Szeretnék mindent tiszta lappal kezdeni...
“Időnként meghal bennünk valaki, és valaki más megszületik. Ami elmúlt, annak múlttá kell válnia, s ha nem akar, akkor tudatos munkával azzá kell tenni. Maga az idő nem teszi azzá - segíteni kell neki.”
(Müller Péter)
Ha valaki szeretne esetleg olvasni, akkor jelezze kommentben, vagy bárhogy és elküldöm az új blogom linkjét. Nem titkos, csak nem szeretném ebben a blogban közzétenni.
Pushing Daisies (magyar címe: Halottnak a csók) - most ez az a sorozat, amire teljesen rá vagyok kattanva. Nálunk most megy az első évad a Viasat-on. Én letöltöttem a kolihálóról mind a 9 részét és ezt a hétvégét arra szánom, hogy meg is nézem az összeset. Sajnos a sorozatírók tavalyi sztrájkra miatt ilyen rövid lett ez az évad. Nekem nagyon tetszik, mégsem ez lesz a kedvenc sorozatom. Aki még nem tudná, nagy Született feleségek rajongó vagyok! :D
A sorozatról:
A meseszerű történet Nedről szól, aki egészen különös képességgel rendelkezik. Már gyerekkorában rájött, hogy képes egyetlen érintéssel feléleszteni a holtakat. De nemcsak embereket, állatokat, hanem akár a fonnyadt gyümölcsöket is egészségessé varázsolja. Munkája mellett egy magánnyomozónak is segít megoldani gyilkossági ügyeket – a módszere annyi, hogy feléleszti a holtakat egy rövid beszélegetés erejéig és megkérdezi tőlük a gyilkosuk nevét – majd egy második érintéssel ismét holtakká teszi őket, ezennel végérvényesen. A bonyodalom akkor veszi kezdetét, amikor Ned feléleszti gyerekkori szerelmét, a csodaszép Chuck-ot. A lány, akit bevesznek a magánnyomozó vállalkozásba is, igyekszik rávenni a fiúkat, hogy jótettekre is, és necsak pénzhajhászásra használják Ned tehetségét.Ned és Chuck számára az élet tényleg szép. Egyetlen „apróságot” leszámítva: ha még egyszer egymáshoz érnek, a lány örökre meghal....
Azért kerül fel ez a bejegyzés a blogra, mert ez tőlem nagyon nagy szó. Nem szoktam főzni sosem, néha túróstésztát a koliban. :D Nem voltam soha sem rászorulva arra, hogy magamnak főzzek - igaz most sem vagyok - így nem is szórakoztam ezzel. De ma kedvet kaptam hozzá. Nem csináltam semmi extrát, csak édes-savanyú mártást (Uncle Ben's-es) sertéshusival, köretnek meg hozzá rizst. Nem egy nagy kaja, de valahol azért el kell kezdeni. :D Biztos, hogy nem lett rossz, mert az Ákos mind megette, amit kiraktam elé. (Vagy csak nem merte megmondani, hogy rossz. :D )
Így festett, amikor elkészült:
Teljesen máshogy indult a tegnap esti program, de végül Ákossal az IMAX-ban kötöttünk ki, amit nem is bánok, mert egy csodálatos filmet néztünk meg egy csodálatos világról. Na de nem szaladok ennyire előre. Kedden este még azt beszéltük Ákossal, hogy szerdán mozizunk egyet meg elmegyünk valahová vacsizni, de aztán ezt a programot átraktuk máskorra. Tegnap délután Ancsival a suliban megegyeztünk, hogy tartunk egy csajos estét és elmegyünk palacsintázni meg sétálni egyet a Várban, mert nekem az az egyik kedvenc helyem. Végül ebből sem lett semmi, mert Ancsinak közbejött valami. Itt unatkoztam a gép előtt, amikor Ákos kitalálta, hogy menjünk el mégis moziba, ne unatkozzunk itthon egész este. Ki is néztünk egy nagyon jó természetfilmet, aminek már láttam az Így készült... bemutatóját. A film címe Állati szerelmek és a világ négy kontinensének mintegy 80 állatfaján keresztül mutatja be az állatok "szerelmét".
Szerintem nagyon izgalmas lehet, mindképpen meg szeretném egyszer nézni, mert tegnap ez a program is kimaradt. Ugyanis már a metrón ültünk és a Westendbe tartottunk, amikor megláttam a Galapagos 3D plakátját, és kitaláltam, hogy inkább azt nézzük meg. Szerencsére Ákos nem vette rossz néven, hogy találgatok, így aztán elmentünk az Arena Plazaba és a 21:30-as időpontra váltottunk jegyet. Annyira szép volt az egész, hogy mindenkinek csak ajánlani tudom. Igaz nem olcsó rá a jegy, de maximálisan megérte, hiszen szinte megfogható közelségbe kerültünk Galapagos szigeteinek lenyűgöző állataival. A legeslegjobb mégis az volt, amikor "lemerültünk" 915 m mélyre. Rabul ejett a film, az utóbbi idők egyik legjobb élménye volt számomra.
Azért az Állati szerelmeket is be fogjuk pótolni hamarosan...
Gyorsan eltelt nyár, annyira, hogy írni sem volt igazán kedvem a blogba, de most itt van az „unalmas“ szeptember, amikor remélhetőleg ismét „megszáll“ az alkotási kedv. :D Tudom, hogy hiányoltatok drága rómás klikk, úgyhogy örülhettek! :D
Visszamenőleg tervezem megírni néhány nyári élményemet is, remélem hamarosan ezek is felkerülnek a blogra...
A szeptemberem a szokásosan kezdődött: beiratkozás a koliba 1-jén, aztán óramegbeszélések... Most a második héten a suliban egyelőre semmi izgi nem történik, ami nekünk csak jó, na meg az is jó, hogy végre együtt lehetek a többiekkel, hiszen mindenkinek egy csomó mesélnivalója van.
Ma délután a záródolgozati szeminárium és a rómás főkoli között volt egy kis időnk és Ancsival meg Csillával elmentünk a Füvészkertbe. Nagyon jól éreztük magunkat, az egyik teknősnek még nevet is adtunk közösen (Charlotte Annabell Lizi lett a becsületes neve). Mostantól gyakrabban tervezünk ide eljárni, márcsak a teknős végett is! :D Ancsinak ajándékot is adtam (ez még az elmaradt szülinapi ajándékának egyik részelte volt), egy Jack Sparrow-os Pez-cukor tartót. Azt hiszem örült neki, hiszen Johnny a kedvence. :D
Képek a Füvészkertből:
július 7-11.: első hetem Brigetioban
július 14-18.: második hetem Brigetioban
július 24-27.: kirándulás az osztrák Alpokban
július 28. - augusztus 1.: ásatás Visegrádon
Júliusban lefoglaltak az ásatások, amikor meg pár napra itthon voltam, nem nagyon volt kedvem a gép elé ülni. Így azt sem írtam meg a blogban, hogy már másnap kibékültünk Ákossal. :D Július 7-én kezdődött meg nekem az első hetem Brigetioban. (Az ásatás 3. hete volt már ez.) Nagyon jó volt, kellemes két hetet töltüttünk együtt a barátokkal. Az ásatás is jó volt, de ez már egy másik bejegyzés lesz majd. 18-án telt le a két hét. Utána egy hét szünetem következett volna, de vasárnap este Ákos bátyja telefonált, hogy elmehetnénk velük csütörtökön kirándulni, így 24-től 27-ig az osztrák Alpokban túráztunk Csengivel, Csabival, Zsuzsival és Ákossal. Vasárnap este értünk haza és én másnap reggel 8-ra mentem Visegrádra ásatásra. Este csak gyorsan kipakoltam a piszkos ruháimat, és csak másnap hajnalban pakoltam be Visegrádra. Ismét egy nagyon jó hetet töltöttünk együtt. Visegrádon a ferences kolostorban ástunk. Utolsó este volt egy nagyon jó buli. Hajnal 3-ig énekeltünk együtt. Búcsúbulinak terveztük, mert Csilla és Ricsi hétfőn egy hónapra elmentek Bibracte-ba ásatásra.
Ha olvassátok esetleg a blogot, akkor innen üzenem Nektek, hogy érezzétek nagyon jól magatokat és vigyázzatok egymásra! Puszillak Titeket! És nagyon várlak haza! Hiányoztok...
Már itthonról írom ezt a bejegyzést. Vegyes érzelmekkel gondolok az elmúlt napokra. A vizsgáim szerencsére sikerültek. Bár lehettek volna jobbak is, de régészet alapvizsgám 4-es jegyére azért büszke vagyok. A kora és kései avarkort húztam, archeometriából meg a keltezési módszereket. Az avarokra 4-est kaptam, a keltezési módszerekre 5-öst. A római hadtörténet uv viszont nem sikerült fényesen, de meglett. Hétfőn beírattam még a pénteki csonttan jegyemet, amire 5-öst kaptam. Még hátravan pénteken a latin.
A hétvége gyorsan eltelt. Pénteken este rávettem Ancsit, hogy aludjon velem a koliban, hogy majd fogunk este tanulni. Fél 10 körül találkoztam vele a Batyin, még beültünk palacsintázni a Nagyi palacsintázójába, ahol sikerült összefutnunk B. tanár úrral. :D Vicces, hogy hétfőn nála vizsgáztunk. Szombaton egész nap tanultunk, vagyis csak déltől, mert későn ébredtünk. Este nyolcig maradt a koliban, aztán ismét elkísértem őt a Batyira. Vasárnap tanultam, délután megjött Ákos, aztán este elment focit nézni a tesójáékoz. Egész éjjel tanultam, vagyis próbáltam tanulni több-kevesebb sikerrel. A hétfői napról meg már írtam az elején.
A mai nap hát… Nem tudom mit is lehet ilyenkor írni. Annyira nem publikus, ezért nem is részletezem, viszont leírom mert ez mégis csak az én blogom. Az történt, hogy szakított velem az Ákos. Rájött, hogy hétvégén beszéltem valakivel, akivel nem kellett volna. Mindegy. Nem jó ez az érzés… Majd lesz valahogy… Be is fejezem. Nem tudok mit írni.
Ma vizsgáztam csonttanból. Még nem tudom az eredményt, de biztosan sikerült. Már nincs sok hátra ebből a vizsgaidőszakból, de már annyira nehezen viselem, hogy tanulni kell. Már csak hétfőn és pénteken megyek vizsgázni. Péntektől igazából nem félek, az „csak“ latin lesz.
Hétfőn végre kiköltözünk a koliból. Annyira utálok itt lenni! Csak az a jó benne, hogy együtt lakunk Ákossal. Most Ákos hazament hétvégére, én meg itt maradok vasárnap estig egyedül, és a változatosság kedvéért tanulni fogok...
Annyira várom már, hogy strandolhassak, vagy csak úgy ne kelljen semmit csinálnom! Ákossal is jó lenne már valami kimozdulós programot szerveznünk, mert már egy hete neki vége a vizsgaidőszaknak, de szegénykém itt maradt mellettem és olyan készségesen elviselte, ahogy nyűglődöm a tanulnivalóval. NAGYON SZERETEM ŐT!
Azt még nem tudjuk, hogy hova megyünk nyaralni. Balatonra biztosan megyünk egy hétre, talán Fonyódra, valamikor augusztus elején. Lehet megyünk tengerhez is, de ez még nem eldöntött dolog. Ha megyünk, akkor Csengiékkel mennék valami homokos tengerpartra, talán Olaszországba. De erről még csak a múltkor beszélgettünk. Nekem már igazából mindegy is, hogy hová megyünk, csak pihenni szeretnék már végre!
Még egy kicsit összeszedem magam a hétvégén, aztán jöhet a jól megérdemelt pihenés (nekem az ásatás is a pihenés kategóriába tartozik :D)...
Utálom az ilyeneket. Meg is érdemelné a büntetést. Törne le a keze, amikor azokhoz a dolgokhoz nyúl!!! Egy ilyen hülye, hozzá nem értő bolygatja az értékes lelőhelyet! Az ész megáll...
V. századi sírokat fosztogatott egy solymári férfi
A hunokkal szövetséges alánok vezetőinek sírjait foszthatta ki az a solymári férfi, akit kilenc napja fogtak el a rendőrök. A férfi fémkeresővel kutatta a sírokat, egyelőre nem tudni, hányat fosztott ki. 50-70 millió forint értékű kincset találtak nála.
Évek óta régészeti lelőhelyek kifosztásából élt egy solymári férfi, akit június 18-án fogtak el a nyomozók. A férfi legutolsó akciójában legalább két, az V. századból származó sírt fosztott ki a Börzsönyben.
körülbelül 50-70 millió forint értékű kincset egy ismerőse közvetítésével eladta egy orgazdának. A Nemzeti Nyomozó Iroda csütörtöki sajtótájékoztatóján mutatta be a lefoglalt aranyból és ékkövekből készült ékszereket.
A 40 éves férfira előzetes értesülések alapján csaptak le. Elfogták az orgazdát és a közvetítőt is. Kiderült, hogy a fémkeresővel felszerelt műkincs-tolvaj évek óta abból élt, hogy régészeti lelőhelyeket fosztott ki.
A tolvaj valószínűleg más lelőhelyeket is kifosztott már, ezeket és a mostani lelet pontos megtalálási helyét még keresik. Szintén keresnek még egy aranyláncot, ami a házkutatáskor nem került elő, pedig rajta van azon a fotón, amit a tolvaj készített a műkincsekről.
A kincskereső tolvaj már előzetesben van, társa és az orgazda szabadlábon védekezhet. Az ügyben nagy értékre elkövetett lopás és orgazdaság miatt tart az eljárás. Ha ezért elítélnek valakit, 2-től nyolc-évig tartó börtönnel büntetheti a bíróság.
A rendőrség szakértőjeként dolgozó Rezi-Kató Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatóhelyettese szerint a férfi a Börzsönyben feltehetően a hunokkal szövetséges alánok nemzetségfőinek, vagy más vezetőinek sírjait fosztotta ki a férfi. Az egyes darabok alapján az ékszerek két - valószínűleg egy férfi és egy női - sírból származnak.
Ezt a cikket találtam a napokban a neten. Felrakom azoknak, akiket esetleg érdekel, hogy mivel fogom tölteni a nyaram egy részét. :D
Folytatódnak júniustól a feltárások Komáromban, a római kori Brigetio területén: az innen előkerült gazdag leletanyag alapján hozták létre a Klapka György Múzeumot - mondta az MTI-nek Borhy László egyetemi tanár, az ELTE ókori régészeti tanszékének vezetője. "Brigetiónak 15-20-ezres lakossága lehetett: a katonaság létszáma 6-10 ezer főre tehető, a polgárvárosban pedig 5-6 ezren, de legfeljebb tízezren élhettek" - emelte ki Borhy László. Hozzátette: Brigetio már a Kr. u. II. században létezett, de nem lehet pontosan tudni, hogy mikor kapott városi jogokat. Ez talán Severus Septimus uralkodása alatt, a II. század végén vagy a III. század elején történhetett.
Az 1992 óta folynak az ásatások, ez az ELTE Ókori Régészeti Tanszékének a római kori tanásatása, amelyet a komáromi Klapka György Múzeummal közösen vezetnek. "A múzeumot 1996-ban az ásatások során előkerült leletanyag bemutatására alapította Komárom önkormányzata. A feltárások első négy éve alatt olyan mennyiségben és minőségben kerültek elő leletek, hogy egy múzeumot meg tudtunk velük tölteni, s a gyűjtemény azóta is folyamatosan gyarapodik" - mondta Borhy László.
A polgárváros központjában folyik az ásatás, római kori lakóházakat tárnak fel. Különös figyelmet kelthet két nagy falfreskó: egy leszakadt mennyezet csillagkép-ábrázolásokkal, valamint egy lakomajelenet. "Az állatbőrökkel díszített nagy képmezők között fehérruhás szolgálók kínálják az étkeket. Ezt a freskót már 4 méteres hosszúságban sikerült összeraknunk a töredékekből" - mondta el a tanszékvezető. Nagy mennyiségben kerültek elő bronzeszközök, csontfaragványok, ékszerek - elsősorban gyűrűk és vésett gyűrűkövek: utóbbiakból külön kiállítást rendeztek, s a múzeumban tárlót rendeztek be a gemmavésés kategóriájába tartozó apró tárgyaknak.
A professzor külön érdekességként emelte ki a vastárgyakat - ezek használati tárgyak, ajtóreteszek, zármaradványok, étkezésekhez használt, illetve hús feldolgozásához, kicsontozásához használt eszközök, amelyek szintén a mindennapi életre utalnak. "A szegeket nem számítva összesen mintegy kétszáz vastárgy került elő, amelyek két lakóépület különböző korszakaiból, különböző helyiségeiből származnak, ez a pannóniai viszonyok között elég magas és jól kiértékelhető szám" - mondta. Borhy László kitért a korábbi ásatási idények során feltárt három kútra is. Az egyik egy kisméretű víztároló, amelyet 85 centiméter mélységben tártak fel.
"Öt centiméteres falécekkel bélelték ki és nagyon érdekes tárgyakat dobtak bele az egykori lakók. A leletek között a legérdekesebb és legfontosabb egy római legionárius sisak, néhány ékszer, vésett ékkő, csontfaragvány, egy éremsorozat, amely az épület korára ad támpontot: valamikor a 230-240-es évek tájékán pusztulhatott el és valamikor 275 és 280 között építették újjá. Ezt egy nagyon rövid újbóli felvirágzás követte, nem volt hosszú életű az épület" - magyarázta a régészprofesszor. Tavaly e lelőhelytől egy kicsit távolabb egy másik kutat találtak, amelyet egykoron vastag deszkákkal béleltek ki.
"A deszkák szinte teljesen épen maradtak fenn, a csapolásokkal, az illesztésekkel együtt. A deszkákba belevésve, beleégetve megtaláltuk a gyártó, egy brigetiói iparos nevét. A harmadik kutat körülbelül 6 méteres mélységig tártunk fel, innen is rengeteg tárgyat sikerült megmentenünk, köztük egy vassisakot" - mondta el a tudós. Tavaly az egyik lakóház központi részeit tárták fel, az idén a gazdasági traktusra kerül sor. "A ház déli részén találtuk meg a gazdasági udvart raktárépülettel, földbe mélyített tárolóedénnyel, kövekkel kirakott udvarral. Találtunk egy fémolvasztó-kemencét is, amelynek a feltárását mindenképp tervezzük ebben az ásatási idényben, illetve egy nagyon izgalmas szemetesgödörre bukkantunk, amely tele volt szép tárgyakkal. Katonai kitüntetésektől kezdve kozmetikai készleteken át az érmekig és ékszerekig bezáróan szinte mindent találtunk óriási gazdagságban. Ennek a hulladékgödörnek a második felét szeretnénk ebben az ásatási idényben feltárni" - sorolta az idei feladatokat Borhy László. Hozzátette: Bár a gazdasági traktusban kevesebb leletre számítanak, feltárása érdekes adalékokkal szolgálhat a római életmódról.
Képek a tavalyi ásatásról:
Kipihenjük a munka fáradalmait: :D
Aki már hétfőn kezdenek, azoknak jó időt és eredményes munkát! Csákány! :D
Számomra nagyon kedves embernek van (vagy volt) mostanában a szülinapja! Ma az öcsém ünnepli a 12.-et. Június 14-én Ancsikámnak volt a 21. (talán ezt még el lehet árulni). Tegnap Kedvesem lett szintén 21.
Amióta nem írtam, nem is történt igazából semmi érdekes. Oké, ez kicsit túlzás, mert azért nem adtam meg magam teljesen a tanulásnak. :) Azért az időm nagy részét mégiscsak a vizsgákra való felkészülés kötötte le, sajnos sokszor feleslegesen. Azért írom, hogy feleslegesen, mert előfordult, hogy nagyon sokat készültem egy vizsgára, mégsem lett meg. Igen, átesetem két buktatón. Volt egy pcit hullámvölgy is ez alatt az idő alatt, de remélenm annak már vége.
Még 4 vizsgám maradt, azt talán valahogy kibírom már. Kicsit unom, hogy egybefolynak a nappalok és az esték, lassan egy hónapja nincs hétvégém...
Egy kis összegzés:
Május 27-én folytatódott a vizsgaidőszak egy latin írásbeli záróvizsgával. Nem könnyítették meg a dolgunkat, az tuti, elég nehéz szöveget adtak, aminek az lett az eredménye, hogy egy 2-essel végülis átjutottam. Nem számít, amúgy is 0 kredites tárgy. Csak az a lényeg, hogy meglegyen, mert kell a szakdogához.(Ebből még hátravan a szóbeli, de az majd csak július 4-én. Szerintem az könnyebb lesz.)
Május 29-én vizsgáztam a Bevezétés a középkori régészetbe c. tárgyból, ezzel nem volt semmi probléma, 5 lett. Innentől viszont következett a már említett hullámvölgy...
Június 2-án volt a régész alapvizsga írásbeli része, amire viszonylag sokat tanultam, már amennyi belefért, hiszen a 29-i vizsgám után nem volt sok időm. Sajnos a tanulásnak nem lett meg az eredménye így csúnyám megvágtak. 1-est kaptam, ami azzal járt, hogy át kellett rendeznem az egész vizsgaidőszakomat, hiszen mivel nem lett meg az írásbelim, a június 9-i szóbeli időpontra nem mehettem.
Kikönyörögtem B. tanár úrnál, hogy elmehessek hozzá vizsgázni 9-én Római hadtörténetből. Mondtam neki, hogy mi volt a helyzet az alapvizsgával, meg hogy most van lenne csak időm a hadtöri vizsgára. Mondta, hogy oké megérti, elmehetk hozzá 9-én vizsgázni. Gondoltam van egy hetem, bevágom az egész anyagot. Így is volt. Egy hétig tanultam nagyon sokat. Közben haza is mentem egy kicsit, mert már elegem volt a sok tanulásból, de persze otthon is főleg tanultam, de az mégiscsak elviselhetőbb volt. Eljött a „nagy nap“, amikor persze vizsgám B. tanár úr egyátalán nem kérdezett semmit az órán elmondott anyagokból, hanem egy cikkre volt kíváncsi, amit nem olvastam el. Ez volt a vesztem, 1-est kaptam. Ilyen még nem fordult elő velem, hogy egy vizsgaidőszakban kétszer is megbuktassanak. Kicsit magam alatt voltam, de öszzeszedtem aztán valahogy magam.
Június 12-én volt a következő vizsga. Addigra szerencsére összeszedtem magam. Római anyagismeretből vizsgáztam. Ebben a félévben üvegek voltak. Képről kellett felismerni bizonyos típusokat, datálni, elmondani a jellemzőket stb. 5 lett! Ez egy kis önbizalmat adott, hogy mégsem vagyok annyira hülye, mint gondoltam. Vizsga után hazamentem. Szombaton Anyuval, Apuval meg öcsémmel állatkertben voltunk, itt Pesten. (Ez egy másik bejegyzésbe tartozik-jövök majd képekkel.) Már nagyon kellett egy kis kikapcsolódás. Annyira jól éreztem magam!
Tegnap újra alapvizsgáztam, és sikerült kijavítanom az egyesem 4-re!!! :D Hétfőn mehetek szóbelire.
Ma is vizsgáztam, de sajnos tegnap az alapvizsga után már nem volt erőm tanulni. Középkori régészetből voltam, a középkori várostopográfia elemei témakört kaptam. Azért kevés tanulással összehoztam egy 4-est (ebben szerintem benne volt a tanár jóindulata is). Azért ma ennek is örültem. Hát nagyjából ennyi történt mostanában velem. Nem túl érdekes, de most ez jutott. Még két hét és vége, aztán foghatom az ásót!!!:D És barnulhatok a szelvényemben. Ez éltet már egy hónapja...
Ma pihi, holnaptól a hétfői vizsgámra tanulok...
Annak, hogy ilyen hosszú ideig nem írtam egyrészt a vizsgák az okai, amik úgy érzem, nem nagyon akarnak fogyni. De már csak 4 van. Azt fél lábon is kibírom! :D A másik meg az hogy kicsit mérges voltam a freeblogra, hiszen pár nappal azután, hogy felraktam a popdaráló elejét, meg is írtam a másik feléhez a bejegyzést, ami jó hosszúra sikeredett, de mielőtt elmentettem volna eltűnt. Aztán már sem kedvem, sem időm nem volt újból azzal bíbelődni. Most jöjjön akkor a folytatás (kicsit rövidebben):
Szóval miután már csak hatan maradtunk, elkezdődött a második forduló, amelyben Matyi, Peti és én kezdtük a játékot, amely az Egy dalban a zenekarral volt. Ez úgy zajlik, hogy Áron közli a dal címét, előadóját, és a dátumot. A zenekar elkezd játszani egy dalt, amit abbahagy. A játékos folytatja a dalt, majd ismét a zenekar következik. Bizonyos idő után a zenekar leáll, ismét a játékos folytatja, és így tovább… A két legjobban teljesítő jut tovább. Matyi kezdte a játékot. Neki a Hungária Dzsungel rock c. száma jutott, de a szövegről fogalma sem volt. Végül az utolsó sor egész poénosra sikeredett. :D Matyi után jöttem én. Keresztes Ildikó A csönd éve c. számát kaptam. Kicsit szégyellem, de nem ment a szöveg. Ismerem az igaz, de hát más dolog ismerni a dalt, megint más pontosan tudni a szövegét. :) Ez van. Azért kicsit költöttem, hogy ne csak úgy álljak ott, ha már így alakult. Mindenesetre fotelból tényleg könnyebb. :D Peti megmentette a becsületünket, hiszen az legalább az utolsó sort tudta. Így ő továbbjutott, mi meg mehettünk szakítópróbázni. Kicsit lassú voltam, pedig én akartam lepasszolni Matyinak, de ő megelőzött. Nekem kellett volna folytatni Késmárki Marika Egy fiú a házból c. számát. Hát izé… Itt véget is ért a „sztárság”… :( Mehettem „vissza a csontok közé”… :D Persze egy kicsit sem voltam szomorú, mert már megérte így is az egész. Nagyon jól éreztem magam a forgatás alatt! A folytatás nem írom le, mert hosszú lenne egy kicsit… Beszéljenek helyettem a videók!
A műsor sztárvendége a „jampikirály“, az „örökifjú“ Fenyő Miklós volt. :D Csókkirály-király-király... :D Kaptunk egy kis ízelítőt a jampi életérzésből ... :D
Gratulálok Ildikónak! Ügyesen legyőzte a srácokat, és ez a lényeg! (Igen, kicsit feminista vagyok.:D)
Utána még egy hétig vigyorogtam idétlenül a TV2-n... :D Ugyanis a műsor reklámjába egy nem túl előnyös részletet vágtak az adásból. Íme:
Íme a május 23-i adás, amiben én is benne voltam:
A játékosok kiválsztásáról... Beugró szám a Hungária Meghalok, hogyha rám nézel c. örökzöld slágere volt. Én éppen a refrént kaptam. Áronnak énekeltem, hogy Meghalok, hogyha rám nézel, pedig nem is halok ám meg. 1. mert nekem ott van Ákos, 2. Áronnak is van felesége, sőt egy kisfia is. De vicces volt. A cipőmben alig bírtam felfutni a színpadra (vagy minek nevezik), egyrészt, mert csúszott, másrészt, mert előnyben részesítem a lapos talpú cipőket. De nem estem orra, így az első "akadályt" jól vettem...
Itt már élesben megy a dolog, 8-ból csak 6 jut tovább. "Scooby" alias Matyi elsőként, mert tudja folytatni az Illés Utca c. számát, pedig, amikor meghallotta a címét, azt hitte nem is ismeri. Dávidnaknak és Viktornak gőze sincs a Vidéki lány szövegéről, de én tudom folytatni, bár részemről ez csak tipp volt, mert nem voltam benne biztos, hogy ez a jó megoldás, ezért olyan bizonytalan a hangom (meg persze nem is tudok igazán énekelni)... Meglepődve veszem tudomásul, hogy jól tudtam a szöveget, és fejvesztve rohanok a "melegedőbe", ahol Matyival nagy dumálásba kezdünk. A cipőben rohanás közben ismét majdnem a nyakamat töröm... A játék folytatódik... A hármas szakítópróba végén Dávid jut tovább,Pisti és Viktor sajnos kiesik...
(folyt. köv.)
Végre egyedül elkészítettem egy sablont, ami már majdnem olyan lett, amilyennek elképzeltem. Egyetlen dologgal nem vagyok kibékülve, azzal, hogy nem tudom, hogyan vegyem ki a fejlécből a feketével írt "Ildóka blogja" szöveget. Megköszönném, ha valaki megírná...
Más:
Egyébbként jól vagyok. Pénteken benne voltam a Popdarálóban. Hamarosan felrakom ide azt a adást, de most ezer dolgom van. Kedden írásbeli nyelvvizsgám lesz latinból, és teljesen hülyének érzem magam hozzá. Megyek is tanulni... :(
Nem tudtam minden vizsgám után írni, ahogy terveztem, ugyis hétfőn, kedden és ma is vizsgáztan. Vizsgák szempontjából jobban sikerült ez a hét, mint ahogy terveztem vagy vártam.
A hét egy jó hangulatú tereptan vizsgával kezdődött. Ez gyakorlati vizsga volt, fent a Gellért-hegyen. Régen nevettem már ennyit, mint ezen a vizsgán. A poénok utólag már nem lennének olyan jók, de akkor nagyon ütősek voltak. Így utólag már nem írom le, de az tuti, hogy ez a vizsga volt, minden eddigi vizsgák legjobb hangulatú vizsgája. Tereptan 2. tárgyamra 5-öst kaptam.
Kedden nem vizsgáztam. Jó sokáig aludtam reggel, de utána egész nap tanultam.
Szerdán római lakóházépítészetből. Nagyon felkészületlennek éreztem magam a vizsga előtt, de nem is volt olyan rossz a vizsga. Erre is 5-öst kaptam. Délután megnézhettem a Nagy Szent Gergelyről írt kijavított szemináriumi dolgozatomat. Meglepetésemre Klaniczay tanár úr 5-öst adott erre meg a féléves munkámra is. :D Fél 5-re értem vissza a koliba, de nem pihenhettem, mert ma is vizsgáztam. Hajnalig 2-ig tanultam Brigetio fazekasiparát.
Ma reggel 3/4 6-kor keltem, azaz kevesebb mint 4 órát aludtam. 2-től volt ma a vizsga, így egész délelőtt tanultam, utána meg összepakoltam, mert ma jöttem haza vizsga után. Ancsival voltunk együtt vizsgázni. Mindketten 5-öst kaptunk, de 1 órát vizsgáztunk. :D
A vizsga után hazajöttem, mert valószínűleg a vizsgák miatt erre egy ideig nem lesz lehetőségem.
A mai nap legjobb híre, hogy B. tanárúr 5-öst adott a szemináriumra, azaz tetszett neki a római lándzsákról és hajíítódárdákról írt szemináriumi dolgozatom... :D:D:D
Jövő héten folytatás: kedden latin írásbeli nyelvvizsga, csütörtökön középkori régészet...
Vajon ki tapsolt a legjobban a Popdaráló május 16-i adásában? Hát természetesen az én Ancsim! :D
Íme a bizonyíték:
(18:25-től látható, Áron mögött, Áron jobb felén, csíkos felsőben :D)
A jövő heti Popdarálóról egyenlőre nem árulhatok el semmit, de nézzétek meg! :D Lehet, hogy én is felbukkanok?
Túl vagyok ismét egy vizsgán. (Az előzőről nem is írtam: Őskori háziállatok - 5-ös lett.) Ma volt a szemidoga leadási határideje B. tanár úrnál. :D Szóval római lándzsák, hajítódárdák is kipipálva! :D Tegnap viszonylag hamar befejeztem, már délután 4-kor kész lettem vele. Tanulnom kellett volna a mai vizsgára, de nem igazán volt kedvem. Kétszer átolvastam még este. Meg egyszer reggel, félálomban...
Negyedszer már nem is sikerült végigolvasnom, csak kicsit átbeszéltük Ricsivel reggel a suliban. Megmutattam neki a képeket, amik neki nem voltak meg. Megvártam még Ancsit, aztán hárman együtt mentünk. Minden 5-öst kaptunk. Eléggé bénáztam, legalábbis hozzájuk képest, de Maxim jó fej (ő szeminárium vezetője), így én is 5-öst kaptam. Sőt a középkori régészeti szeminárium jegyemet is beírta, ami szintén 5-ös lett. Már megérte felkelni!
Ma én is mindent bevallottam, azaz végre leadtam az adóbevallásomat is!
Ákos ma zh-zik fizikából 4-től 6-ig, utána megyünk haza. Már alig várom. Sajnos szombaton tanulnom kell, meg kell még írnom egy szemináriumi dolgzatot. Erre a hétre nagyon összejöttek a dolgok...
Jövő héten csak két vizsgám lesz: szerdán római lakóházépítészetből, csütörtökön brigetio fazekasiparából. Ezek nem lesznek nehezek. Legalábbis remélem...
Mindenkinek jó hétvégét!
Mindennapjaim... "Amit néven nevezünk, léteznie kell. Azt, amit néven nevezünk, le kell írnunk. Amit leírunk, arra emlékeznünk kell. És amire emlékezünk, az él."